Szerelem vagy barát - DÁNIELFY

Vagy mindent, vagy semmit Csak így akarom Legyen a döntő szó tiéd S én elfogadom Már a félmegoldás nem elég A megunt kedves szerepét Én nem játszom el Még tőled sem kell nekem! Vagy mindent, vagy semmit Így akarom én Legyen a szíved másoké Vagy csak az enyém Nekem nem kell nyári szerelem Vagy mindig jöjj Vagy sohasem De ne rontsd el így Ily könnyen az életem! A szél viszi a felleget De az ellenszél tán visszahozza még De én, ha egyszer elmegyek Többé gondolatban sem jutok feléd Vagy mindent, vagy semmit Csak terajtad áll Légy, aki nékem mondja el Ha valami fáj Legyen mindig egy a mi utunk Ha válságunkból kijutunk Csak velem örülj Ha ragyog a napsugár A szél viszi a felleget De az ellenszél tán visszahozza még De én, ha egyszer elmegyek Többé gondolatban sem jutok feléd Vagy mindent, vagy semmit Csak terajtad áll Légy, aki nékem mondja el Ha valami fáj Legyen mindig egy a mi utunk Ha válságunkból kijutunk Csak velem örülj Ha ragyog a nyár Ha későre jár Csak mellettem állj Vagy menj tovább És ne lássalak Soha már!

Hol szőke sellő, lenge szellő, játszik a Tiszán, Ott él egy nép. Legendák népe, ott az én hazám. Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér, Ki csillagoknak égi útján vissza-, visszatér Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, szebb vagy mint a nagyvilág. Ha zeng a zeneszó

Tegap nem aludtam sokat Fáradt vagyok késő délután Csak rád gondoltam, gondoltam Hogy felhívlak talán De lemerült a telefonom És elhagytam a kulcsom az utcán Ha nem vagy velem félig élek Napról napra jobban érzem azt hogy Ha velem vagy én több vagyok mint ember Az idő megáll, ha szemedbe nézek Tényleg Fogd a kezem s táncoljunk a réten Vagy az égen Nekem mindegy mert tényleg én úgy érzem, hogy Ha velem vagy én több vagyok, mint ember Tegnapban ragadt pillanat Emlékek sorát élem át Ha nem vagy itt velem részegen Járom az utcát Este ketten elveszve Reggel, ha nem vagy itt velem A képed az egyetlen gyógyszer Magányos szívemnek Napról napra jobban érzem azt hogy Ha velem vagy én több vagyok, mint ember Az idő megáll, ha szemedbe nézek Tényleg Fogd a kezem s táncoljunk a réten Vagy az égen Nekem mindegy mert tényleg én úgy érzem, hogy Ha velem vagy én több vagyok mint Ember, Ember, ha velem vagy én több vagyok mint Ember, ember, ha velem vagy én több vagyok mint

Élni, élni, élni szeretnék Élni, élni, élni mindörökké Állok a sarkon, az éjszaka épp kinevet Jöhet még egy kör ez a tánc enyém Van az úgy, van az úgy Hogy harcolni kell a boldogságért Nézem a csillagos szép szemedet Meccselnék éjszaka még te veled Ez a most éj Elkísér A holnapunktól megkímél Élni, élni, élni szeretnék Élni, élni, élni mindörökké Élni, élni, élni, mit elhittem neked Élni, élni, élni szeretnék Élni, élni, élni mindörökké Élni, élni, élni és harcolni veled A szívem a város, a testem akárki lehet Szaladok, hogy az éj mossa el a szívem Nem kérek mást Egy pillantást Mi bódultságban a lelkemig ás Érzem, a vérem az most bizsereg Happy end-je a filmemnek épp lepereg Ez a násztánc, ami körülölel Azt súgja, most menni kell Élni, élni, élni szeretnék Élni, élni, élni mindörökké Élni, élni, élni, mit elhittem neked (mit elhittem neked) Élni, élni, élni szeretnék Élni, élni, élni mindörökké Élni, élni, élni és harcolni veled Száz féle vagy nekem Ha tudod a titkot, csukd be szemem Az éjben majd megjelensz És rám kacsintasz meztelen Mert egy őrült kép, ami szorít itt bennem Nem lesz senki mellettem és egyedül fekszem Csak egy bevetett paplan, ami rám maradt Vagy csak egy jól megírt színdarab Élni, élni, élni szeretnék Élni, élni, élni mindörökké Élni, élni, élni, mit elhittem neked (mit elhittem neked) Élni, élni, élni szeretnék Élni, élni, élni mindörökké Élni, élni, élni és harcolni veled (és harcolni veled) (És harcolni veled)

Kinyitom a szemem, és meglep hogy nem látlak Eddig téged öleltelek, most meg a párnámat Mi történt, ezt nem értem, az előbb Még itt voltál, mintha zuhanyoznál Megint csak egy álom volt, az ötödik a héten Egy újabb kínos színjáték az agy rendezésében Mi a titkod? Kérlek, mondd meg hogyan csinálod Nem hittem, hogy ennyire megvisel a hiányod Vajon mit csinálhatsz, jutok még eszedbe? Fogtad-e más kezét azóta a kezedbe? Kérdések gyötörnek, választ azt nem kapok Oly sokszor szólnék, de csendben maradok Hallgatok, pedig rohadtul nem akarok Így neveltek, ezt csinálják a magyarok A hidakról is leesnek majd a lakatok Lassan összeforrnak majd az üvegdarabok Egyedül ébredek És egyedül fekszem le De már nem is érdekel Vajon hol voltál este Bennem nincs már fájdalom Másban keresem a támaszom A magam útját járhatom A magam útját járhatom Telnek a hetek, múlnak a hónapok Megritkulnak a fájdalmas sóhajok Nem építhetek magam köré várat Sehova nem vezet a makacs önsajnálat Inkább előre, és próbálni nem nézni vissza A sors akarta így, a lelkiismeretem tiszta Azért neked se megy rosszul, ragyogsz a képernyőn Egyszer visszaadhatnád az ott hagyott kék ernyőm Vagy tudod mit, ha akarod, tőlem meg is tarthatod Legyen ez az ernyő az örök védőangyalod Óvjon az esőtől, óvjon a széltől Óvjon a haszonlesők hamis szerelmétől Óvjon meg mindentől, ami neked árthat Ne add oda bárkinek a finom, puha szádat Nincs más hátra, mint megköszönni mindent De mit tőled kaptam, az sohase volt ingyen Egyedül ébredek És egyedül fekszem le De már nem is érdekel Vajon hol voltál este Bennem nincs már fájdalom Másban keresem a támaszom A magam útját járhatom A magam útját járhatom Mondd, bevallanád azt, hogy neked is volt hibád? Én léptem, de te mért nem, nem értem Mondd, mért lenne más? Úgysem lesz már folytatás Én megbíztam, de te játszottál, így vége Egyedül ébredek És egyedül fekszem le De már nem is érdekel Vajon hol voltál este Bennem nincs már fájdalom Másban keresem a támaszom A magam útját járhatom A magam útját járhatom