Jó Éjszakát! - SZARKA TAMÁS

Nekem jó, ha neked jó Izzik a testünk, nem kell szó Hajolj rám Kapaszkodj meg Így még mélyebbre megy Nekem jó, ha neked jó Izzik a testünk, nem kell szó Hajolj rám Kapaszkodj meg Így még mélyebbre megy Látom a szemedben Látom az arcodon, ahogy kívánsz Ne szégyelld, hogyha te is bizseregsz Nem kell tűrnöd némán Érezd az érzést, ne küzdj ellene Gyere velem, gyere a csúcsra Ne tégy úgy, mintha nem akarnád A tested úgyis tudja Nekem jó, ha neked jó Izzik a testünk, nem kell szó Hajolj rám Kapaszkodj meg Így még mélyebbre megy Száraz bortól nedves a szám Meddig húzzuk ezt, nem bírom már Annyira jó lenne fogni a kezedet Fogni a kezedet, nem csak a kezedet Foglak, az asztalra felteszlek Annyira jó vagy, hogy elveszlek Nincs több kérdés, az enyém vagy Az enyém vagy Igen, az enyém vagy Nekem jó, ha neked jó Izzik a testünk, nem kell szó Hajolj rám Kapaszkodj meg Így még mélyebbre megy Nekem jó, ha neked jó Izzik a testünk, nem kell szó Hajolj rám Kapaszkodj meg Így még mélyebbre megy Hányszor kívántalak téged Mennyit vártam rád Hányszor adtad a szépet Húztad az agyamat, húztad az agyamat Hányszor kívántam a tested Hányszor felhúztál Nem menekülsz, elkaptalak téged Nem szabadulsz már (Még mélyebb) (Még..., még mélyebb) Álmodom veled, minden éjjel Ezer éven át szeretni foglak téged A lelkem követni fog a testem után Sóvárgó érzés Nap, nap után

Tudom, hogy nem ezt vártad, nem ide szólt a jegy Hiába nyomod a vállam, mint egy magányos anyajegy Amit el lehet rontani, mi már elrontottuk rég A tüzet ideje volna eloltani, csak azok nem mi lennénk Pedig tudtuk, ha jön a szerelem, felemészt minket hamar Ez a társadalmilag elfogadott elmezavar De te a végsőkig elmész, nem tudod elengedni Közben a saját árnyékodtól is félsz Mert a végsőkig elmész, nem tudod elengedni Közben a saját árnyékodtól is félsz Én meg elfelejtek szeretni Esténként felugrunk zuhanó hullámvasútra Ugyanazokat a köröket futjuk, újra meg újra meg újra Pedig láttunk már majdnem mindent, mire megkaptuk egymást Hosszú évekre félretettük a realitást De te a végsőkig elmész, nem tudod elengedni Közben a saját árnyékodtól is félsz Mert a végsőkig elmész, nem tudod elengedni Közben a saját árnyékodtól is félsz Én meg elfelejtek szeretni Elfelejtek szeretni Én meg elfelejtek szeretni