Falu Végén Kurta Kocsma (feat. Lábas Viki, Sub Bass Monster & Fluor) - Red Bull Pilvaker

Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! Rabok voltunk mostanáig Kárhozottak ősapáink Kik szabadon éltek-haltak Szolgaföldben nem nyughatnak Óh, óh, óh, óh Sehonnai bitang ember Ki most, ha kell, halni nem mer Kinek drágább rongy élete Mint a haza becsülete Óh, óh Fényesebb a láncnál a kard Jobban ékesíti a kart És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! Óh, óh A magyar név megint szép lesz Méltó régi nagy híréhez Mit rákentek a századok Lemossuk a gyalázatot! Óh, óh Hol sírjaink domborulnak Unokáink leborulnak És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket Óh, óh Óh, óh A magyarok Istenére Esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyarok Istenére Esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! (Nem leszünk!) A magyarok Istenére Esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyarok Istenére Esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Nem! Nem leszünk!

Dipa (Petőfi): Talpra magyar, ébredek, és irány a Pilvax Nálam a Nemzeti dal, mit előző éjjel írtam Pár barát már ott vár, Jókai így szólott "Menjünk hozzám, szerkesszük meg a tizenkét pontot!" Először a Pilvaxban hangzik el, mit akarunk A szavunk adjuk, hogy ma a népünk felszabadul Az egyetemek udvarán a diákok már várnak Székre állva szólok: "Hátra, gyávák! Jöjjenek bátrak!" Szakadó esőben megyünk szakadatlan előre Ha nem adják a szabadságot, majd elvesszük erővel Az utcáról egyre nagyobb tömeg tart velünk Tépd le a láncod, a kard jobban áll nekünk A magyarok istenére esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A magyarok istenére esküszünk Hogy rabok tovább nem leszünk! Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Fura Csé (Jókai): Ayo, Jókai Mór, a nevem összeforr A 12 ponttal. Megmondtam, lesz reform Le a cenzúrával, megyünk, Landerer nyomda! A papíron beleivódott a népem akarata minden pontba Szépen sorba' elszavalom, nálam a lista Látom, ahogyan issza a szavamat minden egyetemista Legyen végre tiszta, mit kér a magyar nemzet Vezessük vissza, ahogy régen a világ jegyzett A szólás szabad, mindenki figyeljen rám kicsit Azt javaslom, hogy ne álljunk meg egészen Táncsicsig Nem lehet akadály, minden gátat áthidal Egy nép, amikor összetart, szóljon a Nemzeti dal! A magyarok istenére esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A magyarok istenére esküszünk Hogy rabok tovább nem leszünk! Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Bom (Táncsics): A nevem Táncsics, üldöztek a műveimért A cenzúra elítélt, feleljek bűneimért?! Gondolatébresztő sorok és sok apró észérv És (klákk) a vád izgatás meg sajtó vétség Nekem is félelemben kéne élnem? Ülök egy éve. Mért? Mert beszéltem a nép nevében De eljön a nap, mikor ezt is leközli a sajtó És tudom, hogy nincs messze, mikor betörik az ajtó Hintóba ültetnek, amit emberek húznak Kint hullámzik a tömeg, mint a tenger, úgy zúgnak Mert megmutatja az erejét a nép Ha mindent megelégel, és a tettek mezejére lép A magyarok istenére esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A magyarok istenére esküszünk Hogy rabok tovább nem leszünk! Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél