Tiszta Szívvel - Red Bull Pilvaker

Nincsen apám, se anyám, Se Istenem, se hazám, Se bölcsőm, se szemfedőm, Se csókom, se szeretőm Nincsen apám, se anyám, Se Istenem, se hazám, Se bölcsőm, se szemfedőm, Se csókom, se szeretőm Esik az eső, fejemen koppan, Senkinek nem mondom el, ha gond van, Senkinek nem mondtam el, senkinek nem szóltam, Amikor egyedül voltam, Nézz rám, olyanok vesznek most körbe, Akik hagynának, a földön összetörve, Nem is ismernek igazán jól, Nem is tisztelnek igazából, Én próbálkozom, próbálkozom, látod, Hogy elfogadjam, ami régen bántott, Begyógyítám, amit Ő belém vágott, De felszállott a páva, rég felszállott, Kérlek, hidd el nekem bármit megtennék azért, Hogy visszahozzalak, de sajnos nincsen miért, Jól tetted, hogy elmentél mellőlem, úgy volt jó, Nem te vagy az első és nem is az utolsó, Én itt maradok, akkor, ha te mész, Nem csak rólad szól ez az egész, Nem találom a helyemet itt, Az áradat nem látom merre vitt, Minden egyes nap arról álmodozom, hogy gazdag vagyok és Hogy egy kulcslyukon át nézed a világot, nekem kell egy nagyobb rés, Mert nekem nem élég, az ég, Látni akarok mielőtt bekövetkezik a vég Nincsen apám, se anyám, Se Istenem, se hazám, Se bölcsőm, se szemfedőm, Se csókom, se szeretőm Nincsen apám, se anyám, Se Istenem, se hazám, Se bölcsőm, se szemfedőm, Se csókom, se szeretőm Elmagyarázom, mert látom nem vagy képben, Mindent itthagyok, úgy érzem, le kell lépnem, Az élet alattam porfelhőt kavar éppen, Rengeteg rossz megtalált már, csak a szép nem, Csúszok lefelé a mélybe, mibe' úszok, Mikor azt mondom, hogy minden rendben van, csak túlzok, Elegem van mindenből és mindenkiből már, A kedvem, hogyha jó, akkor is rosszabb időt vár, Egyedül lettem, ez az, amit nyertem, a gondolataimba váj, Elszáll a szélben minden emlékem, ez annyira fáj, Kell még pár év, Ígérem fent leszek a színpadon, Habár, még sehol nem vagyok, Miért várnék? előre, mint egy árnyék, Rab vagyok, leláncolnak a földiek, de szállnék, Jó lenne, ha bárki megértene végre, Ha többet nem kényszerülnék előtted térdre, Ha nem kéne megjátszani magamat többé, Mikor valaki a szívém összetörné, Nem hiszek már semmiben, nincsen nekem istenem, A sikerért eladnám mostmár mindenem, Hogyha ilyen marad minden, többé nincs hazám, Meg kell játszanom magam az élet színpadán Nincsen apám, se anyám, Se Istenem, se hazám, Se bölcsőm, se szemfedőm, Se csókom, se szeretőm Nincsen apám, se anyám, Se Istenem, se hazám, Se bölcsőm, se szemfedőm, Se csókom, se szeretőm

Lá-lá-látom, ahogy nézel engem Tudom mire gondolsz És te is ismersz engem Nem kell szó hozzá Mindent elmond a szemed Tiszta szívvel gondolok rád Neked mindig ott leszek Gyere még, gyere még, gyere még közelebb! Engedd, hogy megfogjam a kezedet! Tudom én, hogy önfejű vagy Ismerlek jól, úgyhogy ne tagadd! Nem voltál egyszerű lépés Vagyok elég jó neked? Ez a kérdés Hogyne lennék már jó? A szívem akkora, hogy nincs rá szó Ráadásul még szép is vagyok Ha pontoznának kapnék tízből hatot Szeretek szeretni, őszintén ölelni A hazug szavakat messziről kerülni Igen, az egyenest jobban szeretem Önámítás? Nem az én kenyerem Hitemen gátat nem szabok Ha tetszik, ha nem, én ez vagyok Lá-lá-látom, ahogy nézel engem Tudom mire gondolsz És te is ismersz engem Nem kell szó hozzá Mindent elmond a szemed Tiszta szívvel gondolok rád Neked mindig ott leszek Didárá didárá didárá é Didárá didárá didárá é é Didárá didárá didárá é Nálálá lálálá nálálá lálálá Didárá didárá didárá é Didárá didárá didárá é é Didárá didárá didárá é Nálálá lálálá nálálá lálálá Azt hittem régen, hogy nekem az a jó, ha megkaphat más Minden héten, minden nap mással kelni kihívás Már nem tudtam azt sem, kivel vagyok éppen, önámítás Hazudtam magamnak, hazudtam nekik is, lételemem lett a csábítás Untam már, kerestem valakit Egyik lánytól sem kaptam meg azt a valamit Amit magamban kellett volna keresnem Nem kellett volna ennyit elesnem Megtanultam hinni magamban Saját magamnak többször felírtam: Önbizalom, hit, őszinteség, szeretet Na, ezekből mostanában láttam keveset Lá-lá-látom, ahogy nézel engem Tudom mire gondolsz És te is ismersz engem Nem kell szó hozzá Mindent elmond a szemed Tiszta szívvel gondolok rád Neked mindig ott leszek Lá-lá-látom, ahogy nézel engem (nézel engem) Tudom mire gondolsz És te is ismersz engem (ismersz engem) Nem kell szó hozzá (szó hozzá) Mindent elmond a szemed Tiszta szívvel gondolok rád Neked mindig ott leszek Didárá didárá didárá é Didárá didárá didárá é é Didárá didárá didárá é Nálálá lálálá nálálá lálálá Didárá didárá didárá é Didárá didárá didárá é é Didárá didárá didárá é Nálálá lálálá nálálá lálálá

Dipa (Petőfi): Talpra magyar, ébredek, és irány a Pilvax Nálam a Nemzeti dal, mit előző éjjel írtam Pár barát már ott vár, Jókai így szólott "Menjünk hozzám, szerkesszük meg a tizenkét pontot!" Először a Pilvaxban hangzik el, mit akarunk A szavunk adjuk, hogy ma a népünk felszabadul Az egyetemek udvarán a diákok már várnak Székre állva szólok: "Hátra, gyávák! Jöjjenek bátrak!" Szakadó esőben megyünk szakadatlan előre Ha nem adják a szabadságot, majd elvesszük erővel Az utcáról egyre nagyobb tömeg tart velünk Tépd le a láncod, a kard jobban áll nekünk A magyarok istenére esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A magyarok istenére esküszünk Hogy rabok tovább nem leszünk! Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Fura Csé (Jókai): Ayo, Jókai Mór, a nevem összeforr A 12 ponttal. Megmondtam, lesz reform Le a cenzúrával, megyünk, Landerer nyomda! A papíron beleivódott a népem akarata minden pontba Szépen sorba' elszavalom, nálam a lista Látom, ahogyan issza a szavamat minden egyetemista Legyen végre tiszta, mit kér a magyar nemzet Vezessük vissza, ahogy régen a világ jegyzett A szólás szabad, mindenki figyeljen rám kicsit Azt javaslom, hogy ne álljunk meg egészen Táncsicsig Nem lehet akadály, minden gátat áthidal Egy nép, amikor összetart, szóljon a Nemzeti dal! A magyarok istenére esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A magyarok istenére esküszünk Hogy rabok tovább nem leszünk! Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Bom (Táncsics): A nevem Táncsics, üldöztek a műveimért A cenzúra elítélt, feleljek bűneimért?! Gondolatébresztő sorok és sok apró észérv És (klákk) a vád izgatás meg sajtó vétség Nekem is félelemben kéne élnem? Ülök egy éve. Mért? Mert beszéltem a nép nevében De eljön a nap, mikor ezt is leközli a sajtó És tudom, hogy nincs messze, mikor betörik az ajtó Hintóba ültetnek, amit emberek húznak Kint hullámzik a tömeg, mint a tenger, úgy zúgnak Mert megmutatja az erejét a nép Ha mindent megelégel, és a tettek mezejére lép A magyarok istenére esküszünk Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A magyarok istenére esküszünk Hogy rabok tovább nem leszünk! Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél Ha már eleget szenvedtél, de szabad nem lettél Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk Ne érezd, hogy elvesztél