Ya no me quedan fuerzas para perdonarte más Juro que lo intenté, pero no pude ver No hay corazón que aguante que le escondan la verdad No me sirvió esconder tu error debajo del colchón Y ya no quiero actuar, no quiero improvisar De pronto ya es momento de que bajes el telón Ya nos cansamos de vivir la misma historia, misma trama De sueños que se caen de la cama Se nos acaba el tiempo Es tarde, te quiero Y aunque quiera curarme, sé que no hay remedio Ya nos acostumbramos a un amor en coma Perdió el conocimiento Aún siente, respira Pero no es suficiente una señal de vida No intentes arreglar lo que ya no funciona A este amor será mejor ponerle un punto que dejarlo en coma, mmh Eres una experta porque intentas Y haces que yo nunca me dé cuenta Y aunque tus ojos nunca te delatan, quiero ver que tú te arrepientas Ya no nos quedan más promesas que salvar No hay anestesia que me ayude a perdonarte Y no hay amnesia que me haga olvidar Tantas secuelas que quedan de amarte Ya no me queda más remedio que vivir Con la esperanza de que voy a superarte Pues no hay amnesia que me haga olvidar Tantas secuelas que quedan de amarte Ya nos cansamos de vivir la misma historia, misma trama De sueños que se caen de la cama Se nos acaba el tiempo Es tarde, te quiero Y aunque quiera curarme, sé que no hay remedio Ya nos acostumbramos a un amor en coma Perdió el conocimiento Aún siente, respira Pero no es suficiente una señal de vida No intentes arreglar lo que ya no funciona A este amor será mejor ponerle un punto que dejarlo en coma Que dejarlo en coma (coma) Porque será mejor ponerle un punto que dejarlo en coma (coma) ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! Se nos acaba el tiempo Es tarde, te quiero Y aunque quiera curarme, sé que no hay remedio Ya nos acostumbramos a un amor en coma Perdió el conocimiento Aún siente, respira Pero no es suficiente una señal de vida No intentes arreglar lo que ya no funciona (ah-ah-ah) Porque tarde o temprano siempre la verdad se asoma Y a ese amor tenemos que ponerle un punto y no dejarlo en coma

There's something cold and blank Behind her smile She's standing on an overpass In her miracle mile 'Cause you were from a perfect world A world that threw me away, today Today, today, to run away A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself Her mouth was an empty cut And she was waiting to fall Just bleeding like a polaroid That lost all her dolls You were from a perfect world A world that threw me away, today Today, today, to run away A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself You were from a perfect world A world that threw me away, today A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself

Unom a szobámat, unom a benne lévő ágyat Unok társaságban tölteni magányos éjszakákat Megint csak az Arbó és megint csak a narkó Megint másokhoz mérem magam, nem lesz ez így frankó Egyre üresebbek az utcák, amiket felszívnak Egyre üresebbek az esték, amikre meg sem hívnak Száz haverom van, barátom egy sem És megrezeg a zsebem, de már megint csak a fantomrezgés Megint csak a fantomrezgés Megint csak a fantomrezgés Megint csak a fantom, megint csak a fantom Megint csak a fantomrezgés Megint csak a fantomrezgés Megint csak a fantomrezgés Megint csak a fantomrezgés Szívesebben beszélgetnék egy kerti széken a tűz körül Hogy az univerzum végtelen, a végtelen meg gyönyörű És te végtelenül szép vagy, de a kerti szék az műanyag Sosem beszéltünk józanul, nekünk a testiség maradt Én meg fogyasztástól függetlenül szerelmes lettem beléd Ezzel vigasztalom magam amikor berosszulok az éjszakain hazafelé Maradtam volna otthon offiszt nézni Srácokkal fifázni, vagy színpadon zenélni Nem kell száz barát, elegek az igaziak És megrezeg a zsebem, de már Leszarom a fantomrezgést Leszarom a fantomrezgést Leszarom a fantomrezgést Leszarom a fantom, leszarom a fantom Leszarom a fantomrezgést Leszarom a fantomrezgést Leszarom a fantomrezgést Leszarom a fantomrezgést Sajnálom, de nem sajnálom. Sajnálom, de nem sajnálom. Sajnálom, de nem sajnálom. Sajnálom, de nem sajnálom. Sajnálom, de nem sajnálom. Sajnálom, de nem sajnálom. Sajnálom, de nem sajnálom. Sajnálom, de nem sajnálom.

Nehéz a reggel Nehéz a dél Nehéz a nappal és nehéz az éj Nehéz a meló Nehéz a pénz Nehéz az élet, igen, nagyon nehéz Nehéz ha megmondják hogy kinek kell hinnem Nehéz ha nem akarok elmenni innen Nehéz ha füvet szívni nem menő Ez nehéz, mert mégsem vagyok bűnöző Csak nehéz lenne minden napot tiszta fejjel bírni És könnyű lenne ha nem kéne mindezt most megírni Nehéz hogyha lopnak, de könnyű hogyha csalsz A legkönnyebb meg úgy lesz hogyha soha többé semmin nem agyalsz És nehéz hogyha csalnak, de könnyű hogyha lopsz A legkönnyebb meg úgy lesz hogyha szépen lassan te is beleszoksz Nehéz, mert azt hittem hogy rosszabb már nem lesz Nehéz, ha nem ad semmit senki csak elvesz Nehéz, ha nem bírok már semmit idegekkel És a fél országnak a nap végén csak az a jutalom kell Csak nehéz lenne minden napot tiszta fejjel bírni És könnyű lenne ha nem kéne mindezt most megírni Nehéz hogyha lopnak, de könnyű hogyha csalsz A legkönnyebb meg úgy lesz hogyha soha többé semmin nem agyalsz És nehéz hogyha csalnak, de könnyű hogyha lopsz A legkönnyebb meg úgy lesz hogyha szépen lassan te is beleszoksz Nehéz hogyha lopnak, de könnyű hogyha csalsz A legkönnyebb meg úgy lesz hogyha soha többé semmin nem agyalsz És nehéz hogyha csalnak, de könnyű hogyha lopsz A legkönnyebb meg úgy lesz hogyha szépen lassan te is belesz—

Dr. Doktor! Kéne már egy helyettes Az imposztor szindrómádnak Minden, ami nyomaszt téged Rabja lesz még egyszer majd az elmúlásnak Egy az örök igazság, hogy semmi sem tart örökké Lineáris idősíkok hajlanak meg körökké Üldözési mánia a BKV-n Elsőajtós bliccelés az EKG-n Ha a Nyugatinál elütne a hármas metró pótlóbusza Ha nekem jutna osztályrészül másnak az infarktusa Lezuhant repülő vagy szénmonoxid-mérgezés Nem kell nyolcvan év ahhoz, hogy kimerítsd a létezést Dr. Doktor! Belém költözött egy imposztor Dr. Doktor! Belém költözött egy imposztor Kéne már egy felettes A felsőbbrendűségi problémáknak Minden, ami büszkeséged Rabja lesz még egyszer majd az elmúlásnak A pillanatban lásd magad, ne a történelemkönyvekben Annyira vagy csak szabad, amilyennek azt elkönyveled Üldözési mánia a BKV-n Elsőajtós bliccelés az EKG-n Ha a Nyugatinál elütne a hármas metró pótlóbusza Ha nekem jutna osztályrészül másnak az infarktusa Lezuhant repülő vagy szénmonoxid-mérgezés Nem kell nyolcvan év ahhoz, hogy kimerítsd a létezést Dr. Doktor! Belém költözött egy imposztor Dr. Doktor! Belém költözött egy imposztor Ha a Nyugatinál elütne a hármas metró pótlóbusza Ha nekem jutna osztályrészül másnak az infarktusa Lezuhant repülő vagy szénmonoxid-mérgezés Nem kell nyolcvan év ahhoz, hogy kimerítsd a létezést