Ya no me quedan fuerzas para perdonarte más Juro que lo intenté, pero no pude ver No hay corazón que aguante que le escondan la verdad No me sirvió esconder tu error debajo del colchón Y ya no quiero actuar, no quiero improvisar De pronto ya es momento de que bajes el telón Ya nos cansamos de vivir la misma historia, misma trama De sueños que se caen de la cama Se nos acaba el tiempo Es tarde, te quiero Y aunque quiera curarme, sé que no hay remedio Ya nos acostumbramos a un amor en coma Perdió el conocimiento Aún siente, respira Pero no es suficiente una señal de vida No intentes arreglar lo que ya no funciona A este amor será mejor ponerle un punto que dejarlo en coma, mmh Eres una experta porque intentas Y haces que yo nunca me dé cuenta Y aunque tus ojos nunca te delatan, quiero ver que tú te arrepientas Ya no nos quedan más promesas que salvar No hay anestesia que me ayude a perdonarte Y no hay amnesia que me haga olvidar Tantas secuelas que quedan de amarte Ya no me queda más remedio que vivir Con la esperanza de que voy a superarte Pues no hay amnesia que me haga olvidar Tantas secuelas que quedan de amarte Ya nos cansamos de vivir la misma historia, misma trama De sueños que se caen de la cama Se nos acaba el tiempo Es tarde, te quiero Y aunque quiera curarme, sé que no hay remedio Ya nos acostumbramos a un amor en coma Perdió el conocimiento Aún siente, respira Pero no es suficiente una señal de vida No intentes arreglar lo que ya no funciona A este amor será mejor ponerle un punto que dejarlo en coma Que dejarlo en coma (coma) Porque será mejor ponerle un punto que dejarlo en coma (coma) ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! ¡Eh! Se nos acaba el tiempo Es tarde, te quiero Y aunque quiera curarme, sé que no hay remedio Ya nos acostumbramos a un amor en coma Perdió el conocimiento Aún siente, respira Pero no es suficiente una señal de vida No intentes arreglar lo que ya no funciona (ah-ah-ah) Porque tarde o temprano siempre la verdad se asoma Y a ese amor tenemos que ponerle un punto y no dejarlo en coma

There's something cold and blank Behind her smile She's standing on an overpass In her miracle mile 'Cause you were from a perfect world A world that threw me away, today Today, today, to run away A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself Her mouth was an empty cut And she was waiting to fall Just bleeding like a polaroid That lost all her dolls You were from a perfect world A world that threw me away, today Today, today, to run away A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself You were from a perfect world A world that threw me away, today A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself A pill to make you numb, a pill to make you dumb A pill to make you anybody else But all the drugs in this world Won't save her from herself

Egy univerzum és százmilliárd galaxis Ha el is tűnsz, hát ezekben maradsz is Egy Tejútrendszer és százmilliárd csillag Beleüvöltesz, végtelen visszhang Egyetlen Naprendszer és kilenc bolygó Az egyhelyben álló is örökké forgó És Földön egy bukóra kinyitott ablak Az eredete ennek a zajnak Emberek jönnek és emberek távoznak Emberi fájdalmat okozva másoknak Emberek nevetnek, emberek sírnak Emberek gyűlölnek, emberek bírnak Emberek bátrak és emberek félnek Emberek öklüket rázzák az égnek Emberek tiszták és emberek csalnak Emberek élnek és majd belehalnak Én egyedül jöttem és egyedül távozom Kiskapukon vagy a díszbejáraton A járdán majd taxira várok És kérdezik tőlem, hogy hová is menjünk Hát menjünk ahol újjá lehet születnünk Kaktuszként, virágként, delfinként, cápaként Bálnaként vagy éppen bálnavadászokként Nem vagyok több és nem vagyok kevesebb Mi lehettem volna az itt áll előttetek Pont olyan magas és pont olyan kedves Pont olyan önző és pont olyan rendes Pont olyan diplomát végül nem szerzett Pont olyan refrént írt, majd elfelejtett És ha van Isten, akkor őt észre se vette Ha van Isten, akkor az őt is szerette Én egyedül jöttem és egyedül távozom Kiskapukon vagy a díszbejáraton A járdán majd taxira várok És kérdezik tőlem, hogy hová is menjünk Hát menjünk ahol újjá lehet születnünk Kaktuszként, virágként, delfinként, cápaként Bálnaként vagy éppen bálnavadászokként Bálnavadászokként Mert az élet csodaszép, és én örülök annak, hogy részese vagyok Az élet csodaszép, és én örülök annak, hogy részese lehettem Porszem vagyok évmilliárdok távlatából