Szabadság Vándorai - Demjén Ferenc

Legyen ünnep Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent Ezért létezünk, és olyan rendezetlenül Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek Közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre Amilyen te voltál, s amilyen egyszer voltam én De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén S maradtak hétköznappá szűkült színes álmok S maradtunk valósággá törpült óriások S itt állnak körben a gyermekek, kiáltanunk ezért nem lehet Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet? Legyen ünnep az égben és ünnep a Földön Bár engem rég nem érdekel Pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul Miért? Miért nem lehetsz itt közel? A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet Lehetett nagyszerű, de még sincs ráadás Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más Én is beálltam és beállsz te is a sorba Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét S ha a kép előtted lassan összefolyna Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk S itt állnak körben a gyermekek, kiáltanunk ezért nem lehet Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet? Legyen ünnep az égben és ünnep a Földön Bár engem rég nem érdekel Pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul Miért? Miért nem lehetsz itt közel? Legyen ünnep az égben és ünnep a Földön De te messze vagy, nem érlek el Ahogy égnek a fények, én is elégek Ha nem lehetsz, miért nem lehetsz most közel?