Kettőt hátra - Grabovski

A perc röpke tengelyén kering ez az élet, Konkrétat alkotunk, egy percét a létnek. Várunk vele, amíg megfogalmazódik, Két távoli gondolat, hogy összekapcsolódik. Álmos és azt kívánja bár átaludhatná, így tehetné saját magát ártalmatlanabbá, De ébren vagyunk, és ez másra is kiterjedt. Az éberség mára már kőkeményre dermedt. Most kiürült valami, ami meg volt töltve régen, és idő kell ahhoz, hogy itt bárki körbenézzen. És elhidegül, ami melegséget ad De e melegségre vágyás, mi mindent helyreszab. És elhiszem, hogy ez a világvége és holnap minden megszűnik, és felkelek, elhúzom a függönyt, és a nap újra feltűnik, és újra nehéz magamnak is elmesélni, Hogy milyen szabálytalan a változásban élni. Fordulok kettőt, és a születés hirtelenjében gyászra vált, és meglepő izgatottsággal vizslatom e trükkös álhalált, Mert nem létezik, hogy e világot kinyírjuk Csak erőnk legyen, hogy az időt most kibírjuk. Most kiürült valami, ami meg volt töltve régen, és idő kell ahhoz is, hogy itt bárki körbenézzen és elhidegül, ami melegséget ad, De e melegségre vágyás mindent helyreszab.

Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Báttya, báttya, mely az út hegy kerekére? Hosszú-e még az az út hegy kerekére? Szívem hűl az asztalon, hegy kerekére, Udvaromban ordasom, hegy kerekére. Milyen szelíd a pulya, hegy kerekére, Mint az alvó katona, hegy kerekére, De szép minden hajnalom, hegy kerekére, Istentelen utamon, hegy kerekére. Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Báttya, báttya, mely az út hegy kerekére? Hosszú-e még az az út hegy kerekére? Igen hosszú, nem látom, hegy kerekére, Hová rohan, nem bánom, hegy kerekére. Kicsi lennék, szép lennék, hegy kerekére, Az anyámnak jó lennék, hegy kerekére, Édes lennék, só lennék, hegy kerekére, Az apámnak jó lennék, hegy kerekére. Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Báttya, báttya, mely az út hegy kerekére? Kitart-e még az az út hegy kerekére? Combod szaga hajamon, hegy kerekére, Kitart még hét tavaszon, hegy kerekére. Öreg leszek, csúnya is, hegy kerekére, (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Vízbe csapok magam is, hegy kerekére, (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Rapancos lesz tenyerem, hegy kerekére, (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Azzal törlöm a szemem, hegy kerekére. (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Na-na-na-na... Báttya, báttya, mely az út hegy kerekére? Rövid-e már az az út hegy kerekére? Rövid is és szakad is, hegy kerekére, Kihűlt már a szívem is, hegy kerekére. Ordasom már nem eszik, hegy kerekére, (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Az ölembe lefekszik, hegy kerekére, (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Deres már a pofája, hegy kerekére, (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Együtt vagyunk hiába, hegy kerekére. (Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!) Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra! Na-na-na-na..."